-->
Hello mindenki! Hosszas várakozás után itt van a 17. fejezet!
Jó olvasást, kellemes ünnepeket és még sok mindent kívánok mindenkinek! ^_^
Puszillaktiteket!
niki23
Jó olvasást, kellemes ünnepeket és még sok mindent kívánok mindenkinek! ^_^
Puszillaktiteket!
niki23
(Scarlet)
Már jó ideje nem csináltam semmit! U-N-A-T-K-O-Z-O-K! Érdekes, azt lehetne hinni, hogy a vámpíroknál gyorsan repül az idő.. de ez nem igaz! Ha továbbra is itt kell lennem, én begolyózok! Már az is unalmas, hogy Felix-szel veszekszünk...Inkább megyek sétálni! Már egy ideje sétálgattam, a hosszú szinte végeláthatatlan folyosón, mikor sikítást hallottam. Azonnal a hang irányához szaladtam. Egyenesen Gianna szobájához. Gondolkodás nélkül berontottam rajta.
- Basszus!!-mondtam ki az egyetlen szót, ami az eszembe jutott. Gianna teste élettelenül hevert a földön, Catlyn pedig véres arccal nézett rám. Gianna vére.. Gianna volt az egyetlen, akihez nem nyúlhattunk, az egyetlen ember... és megölte.. Nem volt több idő a gondolkodásra, Catlyn rám támadt. Mivel olyan erős vagyok mint a bátyám, de szerencsére nem csak erős hanem okos is vagyok, így viszonylag könnyen a földre gyűrtem, bár mivel újszülött, így jócskán ellenállt. Azt akartam, hogy történjen valami, de azt nem, hogy EZ! Még csak most vettem észre, a ruhám cafatokban.. mérgemben rámorogtam a csajra. Ez egyedi tervezésű ruha volt! Az ajtóban hirtelen megjelent Demetri, Felix, Katy, Jane, Santiago és Corin.
- Istenem..-suttogta Katy. Dem magához ölelte. Én meg próbáltam még erősebben lefogni Catlyn-t, nehogy rátámadjon Katy-re.
- A fenébe!-morgott Jane.- Felix, segíts a húgodnak lefogni!- Felix jött és segített.- Corin, te takarítasz fel!
- Miért én?-kérdezte.
- Mert te változtattad át! Mégis mit képzeltél? Nem hagyhatod csak úgy ott!-mondta dühösen Jane- Scar, vigyétek le zárjátok el, legalábbis egy időre.-mondta és mi elindultunk Felix-szel lefelé. Santiago pedig segített nekünk, nehogy sikerüljön megszöknie. Még néhány mondatot hallottam, mikor mentünk.
- Mi van a másik Brown lánnyal?-kérdezte Jane.
- Adam vele van.-mondta, vagy inkább sírta Katy. Jaj, istenem, annyira sajnálom, hogy látnia kellett! Levittük a "börtön" részbe és bezártuk egy cella mögé, bár próbálta szétfeszíteni a rácsot, de nem sikerült neki. Ezeket a rácsokat Rose ereje segítségével tettük erőssé. Ha Rose nem lenne.. szerintem nem is lenne fogjunk.
- Hé csajszi, csini a rucid!-kiáltott utánam az egyik fogoly, asszem Kevin-nek hívják, még Ana kapta el..- Nem hoznátok le valakit? Éhen döglünk!
- Épp az a cél!-mondtam és becsuktam a hatalmas vas ajtót, amit még idáig senkinek sem sikerült áttörnie.
- Most, hogy így jobban megnézlek, tényleg eléggé vágykeltő ez a szerelés.-mondta Santiago.
- Már megbocsáss, de te nem Sonját akarod leteperni?-néztem rá kérdőn.
- De.. Miért? Nem mondhatom, ki azt amire gondolok?-kérdezte mosolyogva.
- De..-olyan közel sétáltam hozzá, amennyire lehet, majd átkaroltam a nyakát.- Én pedig cserébe, megmutatom, mire gondolok..-mondtam mosolyogva, arcához közel hajoltam, majd beletérdeltem, pont oda, ahol a legsebezhetőbb...- Máskor kétszer meggondolod, hogy mit is mondj! Pusszantalak!-mondtam és a szobámba sétáltam. Még hallottam Felix röhögését és Santiago kiáltását.
- Egyszer még megölöm a húgod!-morogta és én nevetve hevertem le az ágyamra, bár ez a jelen körülmények közt, kissé bizarr, hisz Gianna már szinte családtag volt...
